Oldalamon önismereti és spirituális témákban olvashatsz
Aki egy kicsit is foglalkozik spiritualitással, az tisztában van azzal, mennyire fontos a belső út megtalálása, amely önmagunkhoz vezet. Talán már túl lerágott csont ez a téma, mégis úgy vélem, hogy aki fejlődni és változni akar, annak igenis fontos, és kell is róla beszélni. Nincs is más szándékom ezzel az oldallal, mint a saját tapasztalásaim alapján egy irányt mutatni másoknak. Nem fogok mellébeszélni, nem is fogok senkit ámítani, sem félre vezetni. Mondanivalóm az őszinteségen alapszik, akkor is, ha netán olyan dologról fogok beszélni, amely nem fog jólesni, sőt a szándékom az, hogy az álomvilágodból felébresszelek.
Nem állítom, hogy az én utam a legjobb vagy a legigazabb. Azt sem, hogy mindent úgy kell csinálnod, ahogy én magam megtapasztaltam, hiszen a saját útja mindenkinek egyedi, de a célba ugyan oda érkezünk. Még számomra is vannak olyan dolgok, melyeket talán nem értek és nem is éltem meg, de az indulásodban segíthetek, hiszen ennek az útnak soha nincsen vége, a cél pedig a tapasztalások, amit az út során megélünk. Ez egy véget nem érő játék, amelynek a halál sem fog véget vetni. Bár az életünk nagyon sokszor véresen komolynak tűnik, mégis a legnagyobb lazasággal kell kezelnünk és több szemszögből is megfigyelni, majd levonni a következtetéseket. A dolgok nem mindig azok, mint aminek látszanak. Sőt! Sok esetben nem azok.
Többnyire, ha történik velem valami, mielőtt még ítélkeznék vagy fejvesztve keresném a megoldásokat, próbálom másként szemlélni a helyzetet. Vajon, ha pár perc választana el a halálomtól, miként tekintenék az adott helyzetre? És ez mindent megváltoztat. Legtöbbször az adott helyzet vagy szituáció jelentéktelenné válik abból a szempontból, hogy véresen komolyan vegyem. Igyekszem befelé figyelni és meglátni a helyzet lényegét. Nagyon sok dolognak nincsen jelentősége akkor, amikor haldoklik az ember, mert azokban a percekben, pillanatokban csakis mi magunk leszünk a legfontosabbak. Azonnal önmagunk felé fordulunk, és a saját létezésünk kerül előtérbe. Nos, a belső út pontosan erről szól. Meg kell halnunk ahhoz – persze csak képletesen –, hogy felébredjünk és a legfontosabbak legyünk önmagunk számára. Ilyenkor nagyon nagy teret kap az önszeretet, majd mások szeretete; a csend, a meditáció, a belső béke és nyugalom; a harmónia és a teljesség megélése.
Rengeteg dolog és esemény van, amely önmagunkra ébreszt, ami nem az ellenségünk, hanem a barátunk. Minden nehézség, betegség és fájdalom lehet egy ébresztő a számunkra, és ha tudatossá válunk, a dolgaink maguktól megoldódnak.
Csupán meg kell tanulnod a fontosabb lépéseket, és ha ezek már jól beléd égtek, ha már a programoddá váltak, mindent át tudsz majd alakítani.
Én nem foglak gyakorlatokkal és technikákkal bombázni, mert azok csak még messzebb visznek önmagadtól. Egyet viszont szeretnék megtanítani neked, csupán egyetlen dolgot, ez pedig nem más, mint az éber figyelem, mert önmegvalósításod legértékesebb tudása a figyelem művészete. Ha ezt megtanulod, megérted majd, hogy ki vagy, és azt is, hogy miként tudod te magad alakítani a sorsodat.
Ha erre vágysz és ezt az utat keresed, akkor itt a helyed. Látogass el gyakran oldalamra, olvasd a blogot, és építsd be magadba azokat az információkat, melyekre szükséged van, amelyek közelebb visznek önmagadhoz. De arra figyelj, hogy ha belső ellenállásba ütközöl, azt jól vizsgáld meg, mert azzal dolgod van.
Ha szükségét érzed, kérdezz bátran, és ha tudok, válaszolok neked.
Nyújtom a kezem, de a lépéseket neked magadnak kell megtenned. Jó utazást!
